Hogy is szólt az a réges-régi Zorán dal? Egy eleven képeslap eltúlzott színeit láthatod…
Nekem Kenya pont ilyen! Élénk színekre pingált házak, csicsásan feldíszített járművek, tarka ruhás fekete bőrű emberek szivárványszínű ékszerekkel teleaggatva és mindez a vörös föld, a növények zöldje és a kéklő ég háttere előtt, akárcsak egy életre kelt, ragyogó festmény. Vagy mintha egy óvodás gyerek színezett volna ki mindent, jól rányomva a filcet a papírra. Gyertek, üljetek be velem az autóba, kapcsoljunk be egy pergő ritmusú afrikai zenét és nézzünk szét az utak mentén! A napszemüvegekről ne feletkezzetek el! 🙂
Nézzétek ezeket a házakat! Némelyik roskatag vagy ütött kopott, de jókedvre derül az ember ettől a festéstől, nem?
Imádják az angol nyelvű feliratokat ezeken a színpompás homlokzatokon. Egymás mellett sorakoznak a beauty salonok, az electric shopok és a national boutique üzletek. A hentes kizárólag buthery lehet és a hardwer feliratú boltba kell mennünk, ha lavórt, seprűt vagy műanyag csövet szeretnénk vásárolni 🙂
Az is elbűvölő, hogy számtalan kifejezés van, amire a saját nyelvükön nincsen szavuk. Ezeket a dolgokat angolul mondják, ami meglehetősen vicces a szuahéli vagy maa nyelvű beszédbe ágyazva. Ilyenek például a tíznél nagyobb számok, a napszakok és minden idővel kapcsolatos kifejezés. Persze, itt Afrikában nem számít úgy az idő, mint nálunk. Az afrikaiak azt mondják ránk, nektek órátok van, nekünk pedig időnk.
Angolul mondják a modern kor vívmányait is, de az irányokra is a “left” és “right” szavakat használják. Vajon a brit gyarmatosítás előtt nem kanyarodtak? 🙂
Két szép kifejezést is tanultunk itt, az egyik a “very ok” és a másik, mely szerint Kenyában “the love is limitless” 🙂
És a táj?! Sehol sem láttam ennyire kéknek az eget! Ezeken a fotókon nincsen semmi filter! /ahogy a többi képen sem,amiket a blogomban találtok/
Izgalmas élmény volt átllépni az egyenlítőn is, aminek a táblájára szintén nem sajnálták az olajfestéket 🙂
Bemutatót is tartottak nekünk arról a híres tézisről, hogy az északi és a déli féltekén más-más irányban forog a víz a lefolyóban. Állítólag kamu az egész, csak laboratóriumi körülmények között működik a dolog, mégis tátottuk a szánkat a rögtönzött előadáson! A pergő nyelvű, apró termetű fekete fiú két kancsóval és egy tölcsérrel három perc alatt látványosan szemléltette a híres Coriolis-erőt. Kb 40 lépésre az egyenlítő táblájától, vagyis az éjszaki féltekén, a tölcsérbe öntött víz láthatóan az óramutató járásával megegyezően, vagyis jobbra forgott. Nem volt idő álmélkodni, nyomban szedtük a lábunkat, hogy uszkve 100 méterrel arrébb, a tábla túlsó oldalán, immáron a déli féltekén állva megbizonyosodjunk róla, hogy itt valóban balra forog a tölcsérből kifolyó víz. És most következett a szenzáció! A tábla alatt a vízsugár teljesen egyenesen, forgás nélkül csorgott bele az alá helyezett kannába. És a srác már futott is tovább, hogy némi apróért elkápráztassa a következő turista csoportot 🙂 Más élelmes vállalkozók oklevelet állítottak ki arról, hogy átlépded az egyenlítőt 🙂 Egyszerűen megunhatatlan az itteni emberek találékonysága, közvetlensége és humora!
Egy benzinkútnál kiszállva énekszót hallottunk a közelből. Egy pici templomra találtunk, ahol a gyülekezet éppen misét tartott. A legszebb ruháikban összegyűlt hívek gospel stílusú dalokat énekeltek teljesen átszellemülve, lehunyt szemmel, tenyerüket az ég felé tartva. Fenséges és megkapó volt ebben az egyszerű, vidéki művelődési házra emlékeztető épületben belecsöppeni egy szertartásba! Mindannyian átéreztük, micsoda erő árad az imájukból és a hitükből. Bent nem lehetett fotózni, de a kis kék házikót a ragyogó zöld banánpálmákkal megörökítettem nektek 🙂
Ha színekről van szó, kihagyhatatlan téma a helyiek ruházata, ami akár a piacon vásárolt használt ruha, akár hagyományos viselet, garantáltan valami színes cucc!
És az ékszerek! Ide nézzetek, micsoda cuccokat hordanak a nők és a férfiak is! Oda vagyok tőle teljesen!
Az ilyen ékszerekkel a szamburu és a maszáj népcsoporthoz tartozók díszítik magukat. Nem csak dekoráció, minden darab és szín mesél a viselője koráról és társadalmi státuszáról. A műanyag gyöngyök korszaka előtt termésekből és tengeri sül feldarabol tüskéiből fűzték ezeket a díszeket. Valamennyi egyedi, benne van készítőjének szíve-lelke. A vastagabb karkötők alapja felcsíkozott gumiabroncs. Ugyanaz, amiből a fent látható papucs is készült.
És végül a járművek. Miért legyen egy autó ezüst színű vagy fehér, ha rózsaszínre is le lehet fényezni?
Tudjátok hol jártunk még?
Azon a mombassai kompon, ahol egy fehér lány halálosan beleszeretett a délceg szamburu harcosba! Ugye olvastátok az Afrikai szeretők című könyvet? Filmet is készítettek belőle. A könyv nekem nem tetszett, de a filmet szerettem.
Eláruljak egy titkot?
Mi is szerelmesek lettünk.
Kenya elrabolta a szívünket, nincs olyan nap, hogy ne vágynánk vissza ebbe a varázslatos, színekkel, élettel és vidámsággal teli országba!
villo.blog 